A hallgatói munkaszerződés főbb szabályai

Hallgatói munkaszerződés a jogszabályokban

A hallgatói munkaszerződés létesítésekor az alábbi jogszabályokban foglaltakat kell figyelembe venni:

• évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról (továbbiakban: Nftv.),
• a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján (továbbiakban: Mt.),
• a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvényben (a továbbiakban: Tbj.),
• a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.),
• a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.).
• 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet.

A hallgatói munkavégzés szabályai

Elöljáróban kiemelendő, különbséget kell tenni az alapján, hogy a képzésben érintett hallgatóval milyen munkavégzésre jön létre a hallgatói munkaszerződés.

Az alábbiak szerint a törvény 2 típusú munkaszerződést különböztet meg:

a) a duális képzés képzési ideje alatt külső vagy belső gyakorlóhelyen, a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső, vagy belső gyakorlóhelyen,

b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben [Nftv. 44. § (1) bek.].

Megjegyzés:

Az a) pont szerinti esetben az érintett hallgató a képzéshez kapcsolódóan gyakorlati ismeretek megszerzése céljából végez munkát a hallgatói munkaszerződés alapján (ez esetben a gazdálkodó szervezet a gyakorlati képzés szervezője).

A b) pont szerinti esetben a munkavégzés nem kapcsolódik a képzéshez (a foglalkoztató: felsőoktatási intézmény vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezet, ahol a hallgató a munkát végzi.

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a Munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg [Nftv. 44. § (2) bek.].

Ez alapján a felsőoktatási törvény és végrehajtási rendelete számára lehetőség, hogy a hallgatók részére az általános munkajogi rendelkezéseknél kedvezőbb szabályokat állapítson meg.

Hallgatói munkaszerződés díjazása részmunkaidőre

A hallgatói munkaszerződésben meg kell állapodni a díjazásra, azzal, hogy a gyakorlatigényes szak szakmai gyakorlatának időtartama, valamint a duális képzés képzési ideje alatt kötelező díjazást fizetni, amelynek mértéke legalább a kötelező legkisebb munkabér 65 százaléka.

Gyakorlatigényes szaknak minősül a képzési és kimeneti követelményei alapján legalább 6 hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó szak [Nftv. 85. § (3) bek.].

A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell – többek között – a hallgató napi munkaidejét, a fentiek szerint a hallgatót megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát [230/2012. Korm. rendelet 18. § (1) bek. f) pont].

A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására az Mt. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell [Nftv. 44. § (2) bek.].Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK