Egészségügyi szolgáltatási járulék

2021. április |#Tbj
Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

A téma körül most nagy a nyüzsgés. Bár nem könyvelői kérdésről van szó, de a könyvelőt találják meg az ismerősök is azzal a kérdéssel, ha közösségben dolgozik az illető, akkor idehaza pontosan milyen lépéseket kell tennie, hogy a hazai egészségügyi ellátórendszerből ne essen ki.

Piros lámpa március óta

Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének a hiánya 2021. március 10-től komoly következményekkel járhat. Ha a tartozás a 6 havi járuléktartozást eléri (ez az összeg alapesetben 46 550 Ft-ot meghaladó összeg), akkor bármely tb-finanszírozott ellátás csak térítés ellenében vehető igénybe, és a jogos tartozás az ellátást követő megfizetésével sem lehet az ellátásra utólag megszerezni a tb-finanszírozást.

Azt tapasztalhatjuk, hogy a NAV 2020. nyár végétől tömegszerűen küldözgeti az értesítőket a magánszemélyeknek, és a nagy számokból adódóan nagyon sok tévedéssel (téves címzés, jogviszony ellenére felszólítás, ugyanazon a napon tartozásról és túlfizetésről értesítés stb.) lehet találkozni.

Külföldön dolgozó magyarok

Ebből a nagy kavalkádból azt az esetet emelném ki, amikor olyan magánszemély kap értesítőt tartozásról, aki hosszú évek óta valamelyik közösségi tagállamban dolgozik, és eleddig a NAV nem szólt hozzá, hogy egészségügyi szolgáltatási járulék tartozása lenne, illetve a magánszemély is úgy tudja, hogy a kinti munkavégzése kezdetén minden szükséges lépést megtett.

Egy ilyen levélre háromféleképpen lehet reagálni:

  • Az egyik módszer, hogy csak szimplán visszaírunk a NAV-nak, nézzenek utána a kormányhivatali rendszerben, mert annak idején a kinti munkaviszony szabályosan be lett jelentve. Ennek várható eredménye egy levelezgetés lesz, melynek gyakran az a vége, hogy a NAV vagy a kormányhivatal ismételten kéri a külföldi jogviszony igazolását.
  • A másik módszer, hogy a külföldi jogviszonyról az adott közösségi tagállamból beszerzi a magánszemély az A1-es igazolást, és az alábbi linken elérhető nyomtatványhoz mellékelve beküldi az illetékes kormányhivatal részére. http://www.neak.gov.hu/nyomtatvanytar/temp_sc_521887.html
    A kormányhivatal erre válaszul küldeni fog egy igazolást, amit egy 21T1011U nyomtatvány csatolmányaként meg kell küldeni a NAV részére, és ezzel zárul a kör.
  • A harmadik módszer az előző kettő kombinációja, azaz megy a NAV-hoz a levél, és ezzel párhuzamosan intézni kell az A1-es igazolást. Ez a módszer azért jó, mert amíg vitatva van az értesítő, addig nem lehet a tajszámot érvényteleníteni.

Belföldi címmel nem rendelkező

Olyan is előfordult már, hogy belföldi lakcímmel nem rendelkező személy részére ment ki értesítő. Ebben az esetben – már amennyiben van olyan hozzátartozó, aki értesíti a külföldön tartózkodó személyt – csak szimplán levelet kell visszaírni, hogy nincs alapja az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének, mivel nincs belföldi lakcím.

További cikkek

kataTbj
2026. március |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

Az elmúlt időszakban több kérdés is felmerült, hogy ha a kisadózó egyéni vállalkozó szülése esetén a csecsemőgondozási díj folyósításának teljes időtartamára egy munkavállalót alkalmaz a tevékenység folytatására, akkor az alkalmazott munkavállaló megléte, illetve az általa „termelt” bevétel (ezalatt az idő alatt is megfizeti a havi 50 ezer forint összegű tételes adót) miatt folyósítható-e az ellátás, ideértve az egyidejűleg fennálló jogviszonyokat is.

Érdekel
munkajogTbj
2024. szeptember |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

A mai digitalizált világban a vállalkozások által használt bérszámfejtő programok már lehetőséget biztosítanak a havi kifizetett munkabér elszámolásáról készült írásbeli tájékoztatás („bérjegyzék”) elektronikus úton történő küldésére. Az alábbiakban a „bérjegyzék” elektronikus úton történő küldéséhez kapcsolódó követelményeket, az ellenőrizhetőség főbb szabályait, továbbá az adatvédelmi szabályok alapvető követelményeit mutatjuk be – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely foglalkoztatónál kérdésként merülhetnek fel.

Érdekel