Kedvezményszabály alkalmazásának változása 2025. január 1-jétől a csecsemőgondozási díj esetében

A csecsemőgondozási díj kedvezményszabály a jogszabályokban

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 42. §. (1) és (4.b) bekezdései adnak eligazítást elsődlegesen a csecsemőgondozási díj (továbbiakban: csed) esetében kedvezményszabályról.

A rendelkezés szerint, ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy gyermekgondozást segítő ellátás igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a (2)–(4) bekezdés alapján számított csed naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az ellátást megállapítani.

A (4.a) bekezdés alapján a kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha a jogosultság kezdő napján a biztosított ugyanazon foglalkoztatónál, ugyanazon – a 48/A § (2) bekezdése szerint folyamatos – biztosítási jogviszonyban áll, mint amelyből az előző gyermekre tekintettel a csecsemőgondozási díj megállapításra került.

A kedvezményszabály alkalmazhatóságához az Ebtv. 42. § (4.b) szakaszában rögzített ún. szigorú folyamatos biztosítási idő megléte elkülönül a csed naptári napi összegének megállapításához figyelembe vehető folyamatos biztosítási időtől.

A Ebtv. 40. § (1.a) bekezdésében foglaltak értelmében a szülő nő csecsemőgondozási díjra való jogosultsága legkésőbb a gyermek születésének napjával, koraszülött gyermekre tekintettel a szülési szabadság első napjával nyílik meg, tényleges időtartama a jogosultság kezdő napjától függ.

A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja

A fennálló biztosítási jogviszony kezdő napjának a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napja minősül [Ebtv.vhr. 28. § (5) bek.].

Milyen esetek minősülnek munkáltatóváltásnak?

A fenti főszabály alkalmazásánál a fennálló biztosítási jogviszony kezdő napja nem változik, ha az ellátásra jogosult a biztosítási jogviszony megszűnését követő 30 napon belül ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanolyan jogviszony alapján ismét biztosítottá válik.

Törvény szerinti jogutódlás esetén a biztosítási jogviszony kezdő napja megegyezik a jogelődnél létesített biztosítási jogviszony kezdő napjával.

Tehát ún. munkáltatóváltásról beszélünk, ha az érintett személy ugyanahhoz a foglalkoztatóhoz a biztosítási jogviszony megszűnésétől számított 30 napot meghaladóan lép vissza, vagy nem ugyanabban a jogviszonyban kerül alkalmazásra, amikor visszalép.

Példa:

A betéti társaság tagja 2022. 02. 1-jétől kezdődően társas vállalkozóként biztosított, majd 2025. 01. 20-tól munkaviszonyban veszt részt a társaság tevékenységében. Ebben az esetben a biztosítási jogviszony kezdő napja 2025. 01. 20.

A csed összegének megállapítása

A csed összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban személyijövedelemadó-előleg megállapításához bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.

A biztosítási jogviszony megszűnését követően járó (passzív jogon) csed összegének megállapítására és folyósítására a biztosítottakra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Főszabályként a csed naptári napi alapját a jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjától (irányadó időszak) a jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjáig terjedő időszakban az időszak utolsó napjához időben legközelebb eső 180 naptári napra jutó jövedelem alapján kell megállapítani, amely időszak legfeljebb azon hónapig tarthat, ameddig a biztosított jövedelméről a bevallás benyújtásra került (számítási vagy béridőszak), ha a biztosítási idő Ebtv. 48/A § (1) bekezdése szerint folyamatos, a csedre való jogosultság kezdő napját megelőzően [Ebtv. 42. § (2) bek.].

A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.

A folyamatosság megszakítása szempontjából az ún. passzív összekötő idők a 30 napi megszakítás időtartamába nem számítanak be (pl. baleseti táppénz, gyed – hallgatói gyed kivételével –, csed, örökbefogadói díj, gyes) [Ebtv. 48. § (1) bek.].

Az említett 180 napi jövedelmet az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző naptári év első napjáig lehet számításba venni. Ha a folyamatos biztosítási idő megszakad, a megszakítást megelőző jövedelem figyelembevételére nincs lehetőség.

A főszabályt követően, ha az irányadó időszakban nincs 180 naptári napi jövedelem, de ezen időtartam alatt a jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számítva van minimum 120 naptári napi jövedelme a jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyában az igénylőnek, akkor a csed naptári napi alapját a 120 naptári napi tényleges jövedelem alapján kell megállapítani. Ennek a szabálynak alkalmazása további feltételhez kötött, mely nem más, mint a csedre való jogosultságot közvetlenül megelőzően legalább 180 nap folyamatos – a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-a szerinti – biztosítási jogviszony megléte.

Megjegyzés:

A folyamatos biztosítási idő megléte szempontjából figyelemmel kell lenni, hogy az igénylőnek van-e figyelembe vehető 180 naptári jövedelme, vagy csak 120 nap van. A 120 napi jövedelem esetén a nevesített ún. passzív összekötő idők nem vehetők figyelembe.

Ha a fenti két szabályban meghatározottak szerint nem lehet a csed naptári napi alapját megállapítani, akkor azt a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a harmincad részében kell meghatározni, kivéve, ha a csecsemőgondozási díjra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért (legalább 30 naptári napi) tényleges jövedelem, ennek hiányában szerződés szerinti jövedelem a minimálbér kétszeresénél kevesebb. Ez esetben a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján kell a csed alapját megállapítani azzal, hogy a naptári napi alap (100%) a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét nem haladhatja meg.

Csed megállapítása egyidejűleg fennálló több jogviszony esetén

Egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a csedre való jogosultságot és az ellátás összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell elbírálni, és jogosultság fennállása esetén folyósítani. Akinek egyidejűleg több biztosítással járó jogviszonya van és társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett, annak a csed iránti kérelmét az általános szabályok szerint az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező kifizetőhely, annak hiányában az egészségbiztosító (járási hivatal) bírálja el és fizeti ki.

Összefoglalás, hogy mit is jelent a csed kedvezményszabály

Ha az ellátások (gyed, gyes) folyósítása alatt vagy ezek lejártát követő egy éven belül a családba újabb gyermek születik, akkor az újszülött gyermek után járó csed naptári napi alapja nem lehet kevesebb, mint az utolsóként született gyermekre kapott csed naptári napi összege, feltételezve, hogy az igénylő munkáltatója nem változott és ugyanabban a jogviszonyban áll, továbbá ezen jogviszonyában a biztosítási idő folyamatos.

A módosítást követően azon biztosított igénylő esetében is alkalmazható a csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának meghatározásához a kedvezményszabály, akinek az utolsóként született gyermek jogán is a kedvezményszabály alkalmazásával került sor a csecsemőgondozási díj naptári napi alapjának a meghatározására.