Kérdés-válasz – 2025. július/1.

Figyelem! Ez a tartalom már több mint 90 napos. A benne közölt információk nem feltétlenül felelnek meg az éppen aktuális szabályozásnak.

Adott egy vállalkozó, akinél az értékesítési folyamat teljesen automatizált, bankkártyás fizetéssel, automatikus számlázással.

Kérdés:

Adott egy vállalkozó, akinél az értékesítési folyamat teljesen automatizált, bankkártyás fizetéssel, automatikus számlázással.

Az egyéni vállalkozó beteg lesz. Igényelhet-e táppénzt abban az időszakban, amikor egyébként bevétellel rendelkezik, de igazából külső beavatkozás nélkül?

Hogy kell pontosan érteni ilyen esetben a „keresőképtelenség” fogalmát?

Válasz:

A táppénz alatti keresőképtelenség azt jelenti, hogy valaki betegség vagy baleset miatt nem tudja ellátni a munkáját, és emiatt táppénzben részesül. A keresőképtelenséget orvosnak kell igazolnia, és a táppénz a keresőképtelenség időtartamára jár.

Ha valakinek több biztosítási jogviszonya van, elképzelhető, hogy egyikben keresőképtelen, a másikban viszont nem. Táppénz arra a jogviszonyára tekintettel jár, amelyikben keresőképtelen.

A keresőképtelenség azonban nem azonos a bevételszerzés tilalmával. Előfordulhat, hogy pl. egy munkavállaló viszi addig a boltot, míg a vállalkozó beteg. A kérdésben szereplő esetben is lehet, hogy a vállalkozó személyes munkavégzésre keresőképtelensége okán alkalmatlan, a vállalkozás azonban működik.

További cikkek

munkajogTbj
2024. június |Faragó Gábor |Előfizetői cikk

A munkaviszony tartama alatt gyakran felmerül az igény, hogy a munkáltató támogatni kívánja a munkavállaló tanulmányait, ha a képzéssel megszerezhető ismeretek a munkáltatónak is előnyére válhatnak. A munkavállaló tanulmányainak támogatását gyakran tanulmányi szerződés formájában valósítják meg a felek. Az alábbiakban a tanulmányi szerződés legfontosabb tudnivalóit, szabályokat tekintjük át – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a felmerülő kérdésekre.

Érdekel
áfaKérdés-válasz
2025. február |Böröczkyné Verebélyi Zsuzsanna

Eddig az áfában általános szabály szerinti adózó egyéni vállalkozó a bérbeadást áfássá tette, és már évek óta így adózott. Most, a 18 millióra felemelt értékhatárral az összes tevékenységére választaná az alanyi mentességet, de mi a helyzet a bérbeadással?

Érdekel