Bizonyos juttatások esetén a munkáltatónak külön figyelnie kell, hogy mástól kapott-e ilyet a munkavállaló. A mástól kapott juttatások ténye, mértéke akár a fizetendő adót is befolyásolja. Más esetben egyáltalán nem számít, hogy a munkavállaló vagy éppen személyesen közreműködő tag az összes jogviszonyában maximálisan igénybe vette az adott juttatás kedvező adózású keretét. Hasonló többszörözésre adhat lehetőséget, hogy bizonyos juttatásokat teljes mértékben adhat a juttató a magánszemélyek közeli hozzátartozóinak. Ezeket a lehetőségeket, kötelezettségeket vizsgáljuk most a gyakran használt juttatások esetén.
Közösségi helyzetek gyakori juttatásoknál

SZÉP Kártya
A Széchenyi Pihenő Kártya éves keretének figyelésénél a Személyi jövedelemadóról szóló törvény külön előírja, hogy több juttatótól kapott juttatásokat együttvéve kell figyelnünk az éves keret átlépését.
Ehhez nyilatkoznia kell a munkatársnak a mástól kapott juttatásokról, és a 450 000 forintos keretösszeget ennek a nyilatkozatnak az adataival kell figyelni.
Persze adhatunk a keret felett is juttatásokat, de azoknál már nem 28% lesz az adó, hanem 33,04%.
Az éves rekreációs összkeret (450 000 Ft) túllépésénél viszont nem a mástól kapott juttatásokat kell figyelni, hanem az adott évben munkaviszonyban töltött napok arányával kell csökkenteni a rekreációs keretet. Persze magasabb adóval itt is túlléphető a számított rekreációs keret.
A személyi jövedelemadó a Széchenyi Pihenő Kártya esetén egyértelműen fogalmaz. Munkáltató adhatja munkavállalójának, de kapunk egy kis kiegészítést.
Az erre vonatkozó paragrafus alkalmazásánál munkáltatónak minősül a társas vállalkozás, és munkavállalónak a vállalkozás személyesen közreműködő tagja.
Azonban a közeli hozzátartozók biztosan nem kaphatnak kedvező adózással ilyen juttatást.
Kulturális-, sportrendezvény-belépő
Ezen juttatások külön-külön egyéves minimálbér értékű kerettel adhatók adómentesen a munkáltató nevére szóló számla alapján.
Itt nem ír elő a jogszabály nyilatkozatot a mástól kapott juttatásokra, sőt arányosítanunk sem kell a munkaviszonyban töltött napokkal.
Így akkor is adómentesen adhatjuk ezt a minimálbér értékéig, hacsak például egy hónapot dolgozik nálunk a munkavállaló, és tudjuk, hogy más juttató már adott neki, mondjuk, 200 000 forintot ilyen címen.
Mivel a Személyi jövedelemadóról szóló törvény erre vonatkozó szakasza kifizetői jogviszonyt vár el, ami ezzel a juttatással is létrejön, így nem lesz akadálya, hogy a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, vagy éppen az ő közeli hozzátartozója is adómentesen kaphassa ezeket a juttatásokat az éves keretekig.
Ennek az sem szab határt, ha a személyesen közreműködő tag egy másik vállalkozásában vagy munkahelyén már kimerítette egyszer a teljes keretet.
Természetesen a munkavállalók közeli hozzátartozói is hasónlóan adómentesen kaphatnak kulturális- vagy sportrendezvény-belépőt.
Egy négyfős család akár négyszer a minimálbér értékéig kaphat kulturális belépőt egy juttatótól úgy, hogy a házastárs a saját (másik) munkáltatójától is kaphatja a minimálbér négyszeres összegét a családtagokat is számításba véve.
Ha azonban egy munkahelyen dolgoznak, akkor például a gyermekük egyszer kaphatja meg kedvező adózással a minimálbér értékéig, mert mindig egy juttató és egy magánszemély viszonylatában kell vizsgálnunk az éves keretet.
Óvoda, bölcsőde költsége
A juttatás kedvezményes korlátok nélkül jelenik meg a Személyi jövedelemadóról szóló törvényben.
A munkáltató vagy a magánszemély (munkavállaló) nevére szóló számla alapján adómentesen téríthető tetszőleges összeghatárig.
A jogszabály azt sem írja elő, hogy figyelnünk kellene arra, más juttatótól kap-e ilyet a munkavállaló.
Így például nincs akadálya, hogy az óvodai szolgáltatást az egyik munkáltató, az étkezést egy másik cég fizesse.
Arra azonban célszerű biztonsági intézkedéseket bevezetni, hogy ha a munkavállaló nevére szóló számla alapján számoljuk el, akkor a munkavállaló ugyanazt a számlát ne vigye el más juttatóhoz, ne legyen kétszer kifizetve az egyetlen számla.
Emellett nem ír elő különös jogviszonyt a törvény az adómentességhez, így a társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja is kaphatja adómentesen a vállalkozástól.
A közeli hozzátartozóknak adott juttatást azonban nem értelmezhetjük ebben az esetben úgy, mint a többi juttatásnál.
A NAV tájékoztatása alapján ezt a juttatást a munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag és az ő gyermeke viszonylatában lehet értelmezni.
Nagyszülő (munkavállaló vagy személyesen közreműködő tag) és unoka viszonyban csak akkor számolható el adómentesen, ha például a nagyszülő a tartásra kötelezett.
Csekély értékű ajándék
Évente háromszor a minimálbér 10%-áig egyes meghatározott juttatásként (33,04% közteherrel) adható juttatás megvalósítható ajándékozással, utalvánnyal, vagy munkáltató nevére szóló számla kifizetésével.
Itt sem kell figyelni, hogy más juttatótól kapott-e ilyet a munkavállaló, és a munkaviszonyban töltött idővel sem kell arányosítani. Így akkor is kedvező adózással adhatjuk ezt 3 × 26 680 forintig, hacsak például egy hónapot dolgozott nálunk a munkavállaló, és tudjuk, hogy más juttató már adott neki ilyen juttatást.
Ha ránézünk a csekély értékű ajándék törvényi meghatározására, akkor látjuk, hogy az Szja-törvény a személyi kör meghatározás nélkül egyes meghatározott juttatásnak minősíti az adott mértéken belüli terméket, szolgáltatást, ezért juttatóként bárkinek adhatnánk 33,04% közteher mellett. Így a személyesen közreműködő tagok, valamint az ő és a munkavállalók közeli hozzátartozói is megkaphatják évente háromszor a minimálbér 10%-áig.
Egy 4 fős család tehát 12-szer kaphat kedvező adózással egy juttatótól a minimálbér 10%-áig.
Ráadásul, ha más juttatónál dolgozik a házastárs, akkor az ő munkáltatójától is jöhet 12 ajándék.
Ha azonban egy munkahelyen dolgoznak, akkor például a gyermekük csak háromszor kaphatja meg kedvező adózással, mert mindig egy juttató és egy magánszemély viszonylatában kell vizsgálnunk a 3 × 26 680 Ft ajándékot.
Juttatás neve | Kell-e figyelni a mástól kapott juttatásokat | Kell-e arányosítani a keretet a jogviszony idejével? | Személyesen közreműködő tag kaphatja? | Közeli hozzátartozó kaphatja? |
Széchenyi Pihenő Kártya | igen | igen | igen | nem |
Kulturális belépő | nem | nem | igen | igen |
Sportrendezvény-belépő | nem | nem | igen | igen |
Óvodai szolgáltatás, ellátás | nem | nem | igen | nem értelmezhető |
Bölcsődei szolgáltatás, ellátás | nem | nem | igen | nem értelmezhető |
Csekély értékű ajándék | nem | nem | igen | igen |
Fata László
juttatási szakértő
További cikkek
Megbízási jogviszonyok bejelentési és bevallási kötelezettségének kérdései
Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében végzi tevékenységét az, aki megbízási, felhasználási szerződés, illetve vállalkozási jellegű jogviszony alapján végez munkát személyesen. Az alábbiakban olyan bejelentési, bevallási gyakorlati kérdések, problémák elkerülésében igyekszünk segítséget nyújtani – a teljesség igénye nélkül –, amelyek bármely kifizetőnél előfordulhatnak.
ÉrdekelKivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
Érdekel