Már megszámolni sem tudom, hányszor írtunk az osztalékelőlegről. De még mindig nagyon sok könyvelőnek idegen, és miután nem ismerik pontosan a szabályokat, nem is ajánlják. Pedig a tárgyévben megtermelt eredményt a tulajdonosok szeretik minél hamarabb a zsebükben tudni. És az semmilyen szempontból nem jó megoldás, ha egyszerűen csak felveszi a bankszámláról.
Még egyszer az osztalékelőlegről
Számviteli elszámolás
A legkevesebb probléma az osztalékelőleg számviteli elszámolásával van véleményem szerint, az jól megfogható módon, azaz tartalmának megfelelően az Egyéb követelések között kerül kimutatásra.
Az osztalékelőleg kivezetésére pedig az osztalék jóváhagyását követően kerülhet sor, melynek elszámolása majd csak a taggyűlési határozat időpontjában történik meg.
Közbenső mérleg, de mikor?
Az osztalékelőleg kifizetésének jogszerűségét azonban igazolni kell tudni, azaz a kifizetést megelőzően a taggyűlési határozat által meghatározott időpontra vonatkozóan ugyanis közbenső mérleget kell készíteni. Közbenső mérleg készítése nélkül nem értelmezhető a kifizetés osztalékelőleg-kifizetésként.
Felmerülhet a kérdés, hogy pl. a 2026. szeptember 30-ra elkészített közbenső mérleg alapján meddig lehet osztalékelőleget kifizetni. Véleményem szerint a kérdés megválaszolásához azt kell tisztázni, hogy miért készült a közbenső mérleg. Azaz, szerintem a közbenső mérleg készítését meg fogja előzni egy vezetői vélelem, javaslat, hogy mi a tagok, tulajdonosok szándéka, és az összeállított közbenső mérleg adatai alapján dönthet a taggyűlés az osztalékelőleg kifizetéséről.
Az elkészített közbenső mérleg és a taggyűlési határozat alapján kifizethető a meghatározott osztalékelőleg. Ha a kifizetés átmeneti pénzeszközhiány miatt elhúzódik, arra vonatkozóan nincs korlát, hogy a kifizetés milyen időtávon történhet meg (de mindenképpen meg kell, hogy előzze a tárgyévi beszámoló alapján a taggyűlés által jóváhagyott osztalék elszámolását). Az osztalékelőleghez kapcsolódó személyi jövedelemadó-kötelezettség értelemszerűen csak akkor keletkezik, amikor a kifizetés megtörtént.
Így elképzelhető, hogy egy 2026. októberi taggyűlési határozat alapján 2026. szeptember 30-i fordulónapra összeállított közbenső beszámoló alapján döntenek osztalékelőleg kifizetéséről, és 2026. novemberben és decemberben két részletben történik meg az osztalékelőleg kifizetése.
Olvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborába
További cikkek
Követelések év végi értékelésének főbb szabályai, gyakorlati kérdései – 1. rész
A gazdasági társaságok működése során különböző esetekben (éves beszámoló, átalakulás, végelszámolás stb.) kerülhet sor könyvviteli zárlatra, beszámoló összeállítására. Ennek egyik fontos szabályozási kérdése a követelések év végi értékelése, adózási összefüggései. Könyvelők részéről gyakori problémaként merül fel, hogy mikor és milyen összegű hitelezési veszteséget kell elszámolni, illetve ebből mennyi adóalaphatás érvényesül a társaságiadó-bevallásokban. Ehhez próbálunk segítséget nyújtani a következő cikksorozatunkkal.
Érdekel
Egy olasz cégtulajdonos magyar élete
A következő esettanulmány arról szól, hogy egy magyar cégnek van egy olasz tulajdonosa. A tulajdonos az év nagy részében Magyarországon tartózkodik, de a családja Olaszországban van. Az illetőség kérdésén túl az osztalék után fizetendő belföldi és külföldi adómérték, illetve a szociális hozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség kerülne górcső alá.
Érdekel