Osztalék és osztalékelőleg számvitele

A tulajdonolt társaságnál

A Ptk. szerint a tulajdonos az osztalékfizetésről csak és kizárólag a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határozhat. Az osztalék fizetéséről szóló döntés lényegében az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés, azaz a beszámoló letétbe helyezésekor és közzétételekor kötelező melléklete annak.

Osztalék azt a tulajdonost illeti meg, aki az osztalék jóváhagyásáról szóló döntés időpontjában tulajdonos.

Ha az osztalék jóváhagyásáról szóló döntést követően a tulajdonos eladja törzsbetétjét, részvényét, akkor is az eladást megelőzően jóváhagyott osztalék a korábbi tulajdonost illeti meg, kivéve, ha a jóváhagyott osztalékról külön rendelkeztek, például azt engedményezték az új tulajdonosra.

A tulajdonosok két beszámoló elfogadása között osztalékelőleg kifizetéséről dönthetnek. Az osztalékelőleg kifizetése esetében azonban vizsgálni kell az éves beszámoló elfogadásakor, hogy van-e lehetőség osztalékfizetésre. Amennyiben a beszámoló elfogadásakor az derül ki, hogy nincs lehetőség az osztalékfizetésre, a felvett osztalékelőleget a tulajdonosok kötelesek visszafizetni.

Amennyiben az osztalékelőleg folyósítását követően a beszámoló elfogadását megelőzően a tulajdonos értékesíti üzletrészét, akkor már nem lesz jogosult osztalékra, így a felvett osztalékelőleget vissza kell fizetnie.

Az osztalékfizetés forrása a tárgyévi Adózott eredménnyel növelt Eredménytartalék és az osztalék jóváhagyásának elszámolása az Eredménytartalék terhére a jóváhagyás időpontjában könyvelendő. A beszámoló elfogadásakor az Adózott eredmény összege az Eredménytartalékban szerepel, mivel annak átvezetése megtörténik január első napjával nyitás utáni rendezőtételként.

Osztalékfizetési korlátot jelent a korrigált Saját tőke jegyzett tőkéhez viszonyított nagysága, azaz a pozitív Értékelési tartalékkal és Lekötött tartalékkal csökkentett Saját tőke összege az osztalék jóváhagyása után nem lehet kevesebb, mint a Jegyzett tőke.

A szabad Eredménytartalék és a Saját tőke összegének meghatározásánál növelő tételként figyelembe lehet venni az előző üzleti évi beszámolóban még nem szereplő, de a tárgyévben a mérlegkészítés időpontjáig elszámolt, kapott (járó) osztalék, részesedés összegét. Azaz a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között elszámolt, kapott (járó) osztalék összegét az osztalék fedezetének számítása során figyelembe lehet venni. Ez a járó osztalék az előző üzleti év beszámolójába nem kerülhet bevételként elszámolásra, ezért az osztalék jóváhagyása időpontjában ez a fedezet még nincs meg az eredménytartalékban, így az eredménytartalék akár negatívvá is válhat a jóváhagyás után. A járó osztalék a következő üzleti évben kerül csak a pénzügyi műveletek bevételeként elszámolásra, így a következő üzleti év Adózott eredményének az Eredménytartalékba történő átvezetésekor szünteti meg az esetlegesen negatív Eredménytartalékot.

Osztalékfizetési korlát a Ptk. szerint

Amennyiben a kft.-nél egy évnél hosszabb idő kerül rögzítésre a nyilvántartásba vételt követően a vagyoni hozzájárulás biztosítására, akkor a társaság mindaddig nem fizethet osztalékot a tagoknak, amíg a ki nem fizetett és a tagok törzsbetétére az osztalékfizetés szabályai szerint elszámolt nyereség a tagok által teljesített pénzbeli vagyoni hozzájárulással együtt el nem éri a törzstőke mértékét. Amíg a törzstőke összege a jogszabályban meghatározott minimumot el nem éri, addig az adózott eredményt (nyereséget) a kft.-nek minden üzleti évben – osztalékfizetésről szóló döntés nélkül – az eredménytartalékba kell átvezetnie. A törzstőke rendezéséről a beszámoló elfogadásakor dönthetnek a tagok.

• A jegyzett, de még be nem fizetett tőke feltöltésére felhasznált összeg elszámolása a beszámoló elfogadásakor, a feltöltésről szóló döntés időpontjával:

T 413. Eredménytartalék – K 33. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

Osztalékelőleg

Osztalékelőleg fedezetének, jóváhagyásának, kifizetésének dokumentálása közbenső mérleggel történhet. A közbenső mérleg annak fordulónapját követő hat hónapig használható fel a fedezet dokumentálására. Mivel a fizetendő osztalékot az erre vonatkozó döntés időpontjával kell elszámolni, már nincs akadálya annak, hogy a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között is lehessen osztalékelőleget fizetni (a közbenső mérlegnek ez esetben az üzleti év mérlegfordulónapját megelőző fordulónapra kell készülnie). 2020. november 30. napjára mint fordulónapra készített közbenső mérleg alapján 2021. május 31-ig lehet osztalékelőleget jóváhagyni. Az osztalékelőleg a követelések között kerül kimutatásra és a beszámoló elfogadásakor, az osztalék jóváhagyásakor elszámolt Rövid lejáratú kötelezettséggel szemben kell összevezetni.

• Jogi személynek fizetett osztalékelőleg elszámolása a kifizetéssel egyidejűleg:

T 368. Egyéb követelések – K 38. Pénzeszközök

• Magánszemélynek fizetett osztalékelőleg elszámolása a kifizetéssel egyidejűleg (szja-val csökkentett összeg elszámolása pénzügyi teljesítéskor):

T 368. Egyéb követelések – K 38. Pénzeszközök

• Magánszemélynek fizetett osztalékelőleghez kapcsolódó levont szja elszámolása:

T 368. Egyéb követelések – K 462. Személyi jövedelemadó elszámolása

• Jóváhagyott osztalék elszámolása a beszámoló elfogadásának – azaz az osztalék jóváhagyásának – időpontjában, a tulajdonosi határozat szerinti összegben:

T 413. Eredménytartalék – K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekOlvasd tovább a cikket!A teljes cikk csak előfizetőink számára érhető el. Jelentkezz be a folytatáshoz, vagy csatlakozz az Irányadó előfizetők táborábaElőfizető vagyok, BEJELENTKEZEKELŐFIZETNÉK