címke: Egyszerűsített foglalkoztatás
Egyszerűsített foglalkoztatás 2026
Az új, 120 napos korlátozás a 2026-os évben már éreztetni fogja a hatását. Hogyan kell számítani a 120 napot előre történő bejelentés esetén? Honnan tudja a kifizető ellenőrizni, hogy a leendő munkavállalót hány napra tudná még foglalkoztatni?
Érdekel
Be nem jelentett alkalmazott: mi a teendő?
Most arról fogunk írni, ha megtörtént a baj. A be nem jelentett alkalmazottakra tekintettel a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság is bírságolhat, és emellett ez a hatóság kötelezi a munkáltatót, hogy jelentse be legalább 30 napra visszamenőleg az alkalmazottat. Ez utóbbi bejelentéshez kapcsolódóan számos kérdés felmerül, mint például mennyi bér után kell közterhet fizetni, ha egyszerűsített foglalkoztatás is volt ebben az időszakban, akkor ezeket a napokat hogyan kell kezelni, a dolgozónak kifizetett nettó bért utólag lehet-e/kell-e módosítani.
Érdekel
Be nem jelentett foglalkoztatott
A cím alapján egyértelmű, hogy egy olyan jogsértésről van szó, amit következetesen „üldöz” a NAV, és nemcsak a bírság magas, hanem a kapcsolódó szankciók is súlyosan érinthetik a cégeket. Egy pályázatból való kizárás, vagy a kivaalanyiság elvesztése a bírság sokszorosába is kerülhet. De van-e menekülőút, ha már megtörtént a baj?
Érdekel
Egyszerűsített foglalkoztatás – 120 napos szabály
Több változás van a témában, ráadásul folyamatosan. A változások közül azt ragadom ki, hogy a 120 napos keretet hogyan számolja a rendszer. Az előre bejelentett napok csökkentik, a visszavont napok növelik a keretet. Az egyes bejelentési módok eltérő átfutási ideje érdekes szituációkat eredményezhet.
Érdekel
Egyszerűsített foglalkoztatás
Ez a közkedvelt foglalkoztatási forma az elmúlt időszakban többször került a középpontba. A közteher mértéke már a minimálbértől függ, ráadásul februártól a százalékos mértéke is emelkedett. Július 1. után egy újabb módosítás lépett hatályba.
Érdekel
Kivaalap egyszerűsített foglalkoztatás esetén
A kisvállalati adó két terület adóztatását váltja ki: az eredményesség utáni társasági adót és a foglalkoztatás utáni munkáltatói járulékterheket. Pontosabban a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. De vajon mi a helyzet az egyszerűsített foglalkoztatás, vagy akár az ekho eseteivel?
Érdekel