Őstermelők járulékfizetési szabályai

Speciális kategória

Az őstermelők speciális biztosítotti kategóriaként vannak jelen a társadalombiztosítási rendszerben. Ez a biztosítási forma még nem rendelkezik történelmi hagyományokkal, csak 2007 óta létezik. Előtte az őstermelő – ha nem volt más biztosítási jogviszonya – egészségügyi járulékot (mai jogszabályi keretben egészségügyi szolgáltatási járulékot) fizetett.

Külön nehézség, hogy esetükben a biztosítás fennállása hatósági oldalról teljes biztonsággal nem állapítható meg a NAK részére történő bejelentkezés tényével, ezért a NAV kezében sincs elegendő kontrolladat, hogy egyértelműen kiszűrje a biztosítás alá be nem jelentkezett őstermelőket. Kiemelendő az a körülmény is, hogy ha az őstermelő egyébként nem lenne biztosított, de önként bejelentkezik és járulékot fizet, akkor ez a járulék elvész, az ellátás megállapításakor nem fogják figyelembe venni.

A biztosított őstermelőt a Tbj. fogalmi szinten kezeli, és ezt a fogalmat érdemes kiindulópontként is kezelni.

Kik azok az őstermelők?

A biztosított őstermelők körének megállapításához első lépésben vegyük azokat a személyeket, akiket őstermelőként az agrárgazdasági kamara nyilvántartásba vett. Ide kell érteni a családi gazdaság minden tagját is, hiszen minden egyes tag egyben őstermelőnek is minősül. Őstermelő 16. évet betöltött személy lehet.

Ebből a körből vonjuk ki a következő személyeket:

• saját jogú nyugdíjasok (nők 40 éves jogviszonya alapján megállapított nyugdíját is ideértve),
• közösségi tagállambeli nyugdíjasok,
• tb-egyezményes harmadik országból származó nyugdíjat kap (például Szerbiából),
• családi gazdaság kiskorú tagjai,
• párhuzamosan biztosítási jogviszonnyal rendelkeznek, leszámítva a megbízási jogviszonyt.

Az őstermelői biztosítás nem létezik mellékállású formában, csak főállásúként. Biztosítást keletkeztető megbízási jogviszony mellett párhuzamosan az őstermelő főállásúként biztosított.

A biztosított őstermelők közé tartoznak azok a személyek is, akiknek a meglévő és a nyugdíjkorhatárig hátralévő szolgálati ideje nem éri el a 20 évet. Ezt azért érdemes kihangsúlyozni, mert 2020. december 31-ig ez a kör nem volt biztosított őstermelő.

A nem biztosítási jogviszony keretében foglalkoztatott, a különféle ellátásokban részesülő őstermelő szintén biztosított őstermelő. Így például biztosított az őstermelő, ha

• nappali tagozatos tanuló vagy hallgató,
• rokkantsági ellátásban részesül,
• szolgálati járandóságban részesül,
• egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazzák,
• nem biztosított megbízási jogviszony mellett őstermelő.

Kérdés lehet még az az eset, ha az őstermelő szakképzési munkaszerződéssel rendelkezik. A szakképzési munkaszerződés biztosítása szempontjából a munkaviszonnyal egyenértékű, ezért őstermelőként ez a személy nem lehet biztosított.

Szüneteltetés

Az őstermelői biztosítás nem tud szünetelni. Ha az őstermelőnek év közben nem rendszeresen van munkaviszonya, akkor ez azzal jár, hogy folyamatosan ki és be kell jelentkezni a T1041-es nyomtatványon.

A kieső idő kategóriájával azonban számolni kell. A kieső idő alatt az őstermelő végig biztosított marad, azzal együtt a kieső időre nem fizet járulékot. A T1041-esen nem kell jelenteni, csak az 58-as bevalláson kell kezelni a kieső időt. A kieső időt teremtő ellátásokról, jogállásokról még lesz szó a későbbiekben.

Ha már azonosítottuk, hogy ki a biztosított őstermelő, akkor az általa fizetendő járulék alapját kell meghatározni. Ezt tartalmazza az alábbi táblázat.

Kezdő őstermelő

A kezdő őstermelőt terhelő magasabb járulékalap szabálya azt a gyakorlati megoldást szokta eredményezni, hogy a kezdés időpontját általában az év végére időzítik, mert így csak rövid ideig kell fizetni a minimálbér alapján a járulékot, a következő évben pedig a megelőző évi bevétel alapján általában már kisebb a járulékalap.

Az a kérdés is fel szokott merülni, hogy nulla forint megelőző évi bevétel mellett valóban biztosított-e az őstermelő. A biztosítása ténylegesen fennáll, ezzel együtt pénzbeli ellátási alapot (nyugdíj, gyed, táppénz) értelemszerűen nem termel ez az időszak. Az egészségügyi ellátásra való jogosultságot tudja vele az őstermelő megalapozni.

A magasabb járulékalap is egyre gyakrabban előfordul ebben a körben. Ezt általában nyugdíj vagy gyed ellátás előtt szokták választani. A magasabb járulékalapot nemcsak az első negyedévben, hanem később is lehet választani. A választás nem vonható vissza, és év közben nem lehet ismételten emelni az alapot.

A biztosított őstermelő esetén az alábbi jogállások, ellátások teremtenek kieső időt:

• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona,
• fogvatartott,
• táppénzben,
• baleseti táppénzben,
• csecsemőgondozási díjban,
• örökbefogadói díjban,
• gyermekgondozási díjban,
• gyermekgondozást segítő ellátásban,
• gyermeknevelési támogatásban,
• gyermekek otthongondozási díjában,
• ápolási díjban,
• csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban, gyermekgondozási díjban vagy gyermekgondozást segítő ellátásban egyidejűleg részesül.

A dőlt betűs ellátások esetén nem mentesül az őstermelő a járulék megfizetése alól, ha az őstermelői tevékenységet személyesen folytatja. Ez a szabály azért különleges, mert a tevékenység személyes folytatására vagy annak hiányára nem határoz meg bizonyítási eszközöket a Tbj. Tehát az őstermelőre van bízva, hogy neki a járulékfizetés a jobb, vagy a járulék nem fizetése.

Például, ha a családi járulékkedvezmény igénybevételére lehetőség van, akkor átgondolandó a járulék vállalása (a kedvezménnyel rendezett járulék is megfizetett járuléknak minősül ellátási szempontból).

Ha a kieső idő nem egész hónapra jön ki, akkor napi arányosítással (harmincadolás) kell a kieső idővel számolni.

Családi járulékkedvezmény

A biztosított őstermelőt is megilleti a családi járulékkedvezmény. A rájuk vonatkozó családi járulékkedvezmény-szabály annyiban különleges, hogy abban az esetben is megilleti, ha nincs személyi jövedelemadó-előleggel terhelt jövedelme.

Az átalányadózó őstermelők 16 008 000 forint bevételig adómentesek, azaz sok őstermelő személyi jövedelemadót egyáltalán nem fizet.

A családi járulékkedvezmény az esetükben úgy működik, hogy a mesterséges (akár előző évi bevétel, akár minimálbér) járulékalapra számított 18,5% járulékból igénybe lehet venni a családi kedvezményt. Ha van olyan személy, akivel a kedvezmény megosztható (házastárs vagy élettárs), akkor nincs olyan kötelező előírás sem, hogy elsőként a házastárs, élettárs személyi jövedelemadó-köteles jövedelméből kötelező igénybe venni a kedvezményt, és csak utána lehet családi járulékkedvezménnyel számolni a biztosított őstermelőnél. A családi járulékkedvezményt a negyedéves járulékbevallásban lehet érvényesíteni. Az év közben jogszerűen igénybe vett családi járulékkedvezményből a személyi jövedelemadó-bevallásban sem lehet elvenni, még akkor sem, ha éves szinten személyi jövedelemadó-kötelezettség keletkezik a jövedelem után.

Összefoglalásképpen az a következtetés vonható le a szabályozásból, hogy az őstermelők járulékfizetése megállapításánál a hangsúly a biztosítotti minőség megállapításán van, a járulékalap megállapítása már könnyebb feladat.