Cikkek tőle: Egri-Retezi Katalin
Egyszerűsített éves beszámolóról
Tapasztalataink szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás döntő része az egyszerűsített éves beszámolót választja, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ennek leginkább az oka, hogy a Számviteli törvény lehetővé teszi a kiegészítő melléklet tekintetében – az éves beszámolóhoz képest – a szűkebb tartalmú információk bemutatását (például cash flow-kimutatás elhagyásával). Az alábbi cikkünkben összefoglaljuk az egyszerűsített éves beszámoló választhatóságára, tartalmára és a kiegészítő mellékletére vonatkozó főbb sajátosságokat.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 4. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. A 3. részben az átalakulási folyamatokban részt vevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze. Jelen cikkünkben feladatokat mutatunk be arra, hogy mit kell könyvelni az átalakuló, egyesülő és szétváló társaságok tulajdonosainál.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 3. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégforma-váltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. Jelen írásunkban az átalakulási folyamatokban résztvevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 2. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat a jogelőd és jogutód társaságoknál külön-külön. Ebben a cikkben a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertetjük.
Érdekel
Számviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 1. rész
Előző két cikkünkben összefoglaltuk az átalakulási folyamatnak a cégbejegyzésig szükséges legfontosabb teendőit, valamint a cégbejegyzést követő főbb feladatokat. Következő három írásunk a számviteli és könyvelési összefüggéseket mutatja be, számszerű példákkal alátámasztva a gyakorlati kérdéseket.
Érdekel
Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 2. rész
Előző cikkünkben összefoglaltuk az átalakulási folyamatnak a cégbejegyzésig történő legfontosabb teendőit. Jelen cikkünk az átalakulások utolsó fázisáról, a cégbejegyzésről és a cégbejegyzést követő feladatokról szól.
Érdekel
Az átalakulások, beolvadások, szétválások aktuális kérdései – 1. rész
Bár sokszor téma, de egy könyvelő életében nem mindennap történik ilyen, így ismét foglaljuk össze, hogy milyen feladatok vannak egy átalakulás folyamatában.
Érdekel
Tárgyi eszközök zárási feladatai – II. rész A Társaságiadó-törvény szerinti szabályozásról
Az előző cikkünkben kiemelt zárási feladatként bemutattuk a tárgyi eszközök számviteli elszámolásával kapcsolatos legfontosabb fogalmakat, a leírási lehetőségek választási szempontjait, a témával kapcsolatban felmerülő fontosabb gyakorlati kérdéseket. Jelen írásunkban összefoglaljuk a témára vonatkozó társaságiadó-szabályokat.
Érdekel
Tárgyi eszközök zárási feladatai I. rész – Számviteli elszámolások
A beszámolókészítés időszakában egy fontos témakörben a tárgyi eszközökhöz kapcsolódó zárási feladatok gyakorlati kérdéseit foglaljuk össze a következő két cikkünkben.
Érdekel
Társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény változásai – 2024–2025 2. rész
Cikkünk 1. részében a társasági adóra vonatkozó, 2024–2025. évet érintő törvényváltozások közül az uniós jogharmonizációval kapcsolatos kérdéseket mutattuk be. Jelen írásunk az egyéb módosító rendelkezéseket ismerteti.
Érdekel