címke: munkajog
A munkaidőkeret főbb szabályai
Az alábbiakban a munkaidőkeret alkalmazhatóságának főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át figyelemmel az érintett jogviszonyára, a beosztás közlésének, a munkaidőkeret időtartamára, mi minősül rendkívüli munkaidőnek, mikor és milyen pótlékot kell fizetni – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
A többmunkáltatós munkaszerződés létesítése
A Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) nem korlátozza a munkavállaló által egyidejűleg létesíthető munkaviszonyok számát. Azaz – elméletileg – a munkavállalónak egyidejűleg bármennyi munkaviszonya lehet, egészen addig, amíg az azokban foglalt kötelezettségeit, egymástól függetlenül teljesíteni tudja. A több munkáltató által létesített munkaviszony jogintézményét (Mt. 195. §) azonban el kell különítenünk ettől. Ebben az esetben ugyanis a munkavállaló bár több munkáltató javára végez munkát, de azt csak egy munkaszerződés – egy munkaviszony – keretei között teszi.
Érdekel
A többmunkáltatós munkaszerződés könyvelése
A többmunkáltatós dolgozókkal kapcsolatos munkajogi szabályokat olvashattad egy másik cikkben. Az elszámolásával kapcsolatban nézzük meg a számviteli teendőket.
Érdekel
A foglalkoztató jogi eszközei a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége esetén
Az alábbiakban a foglalkoztató jogi lehetőségeit, a munkavállaló kötelezettségeit mutatjuk be, figyelemmel arra az esetre, ha a munkavállaló „színlelt” keresőképtelensége miatt nem teljesíti munkavégzési és együttműködési kötelezettségét.
Érdekel
A munkaviszony megszüntetése közös megegyezéssel
A közös megegyezés lényege, hogy a munkaviszony megszüntetése a felek kölcsönös, valódi, félreérthetetlen akaratán alapul. A jogviszony megszüntetésének valamennyi körülményéről a felek maguk állapodhatnak meg, lényegében bármiben megegyezhetnek. Közös megegyezéssel mind a határozott, mind a határozatlan idejű munkaviszony bármikor megszüntethető [a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 64. § (1) bek. a) pont].
Érdekel
Betegszabadságra való jogosultság főbb kérdései
Az alábbiakban a betegszabadságra való jogosultság főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át, figyelemmel az érintett jogviszonyára, beosztás szerinti, illetve a munkanap-áthelyezés miatti kötelezettség, nyilvántartás szabályaira – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Készenlét – ügyelet főbb kérdései
Az alábbiakban a készenlét, ügyelet főbb szabályait tekintjük át figyelemmel a fogalmi meghatározásokra, elrendelés-beosztás szabályaira, díjazásra – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
Érdekel
Változás a munkaköri alkalmatlanság munkajogi helyzetében
Az alábbiakban a munkavállaló munkaköri alkalmatlansága esetén fennálló jogok és kötelezettségek változását mutatjuk be, figyelemmel az Alkotmánybíróság 2025. februári határozatában foglaltakra – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani az érintett munkavállalók, illetőleg a foglalkoztatók részére.
Érdekel
Szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdései
Az alábbiakban a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező személyek baleseti jogállásának kérdéseit érintő főbb szabályokat tekintjük át, figyelemmel a 2025. január 1-jétől hatályos új rendelkezésekre.
Érdekel