Cikkek tőle: Dr. Kardos Barbara
Eszközök év végi értékelése, annak számviteli elszámolása
A naptári évvel megegyező üzleti évet választó vállalkozások a fordulónapra vonatkozóan a mérlegkészítés időpontjában (ahhoz legközelebb) rendelkezésre álló információk alapján kell, hogy értékeljék eszközeiket. Az óvatosság alapelve szerint az eszközöket felértékelni nem lehet (van néhány kivétel), leértékelni kötelező! Cikkemben az eszközök év végi értékelésére vonatkozó szabályokkal, elszámolásokkal foglalkozom részletesen.
Érdekel
Az eszközök nem piaciár-alapú leértékelése
A zárlat végeztével gondolhatnánk, hogy nyugodtabb idők jönnek, de a jelenlegi körülmények, a piaci kihívások, az állandóan változó környezet folyamatosan új feladatok elé állítja a vállalkozásokat és ezáltal a könyvelőket is.
Érdekel
Vásárlásösztönzés engedményekkel, azok számviteli elszámolása
A vállalkozások marketing/sales gyakorlatában gyakori megoldás a különböző, vásárlást ösztönző akciók alkalmazása. A számviteli szakemberek jó esetben még a tervezés folyamatában, kevésbé jó esetben csak az akció bevezetése után értesülnek a reklámszakemberek által kitalált megoldásokkal. A vásárlásösztönzés tipikus formája a rabat, vagy a mennyiségi engedmény, vagy a nagyvevői visszatérítés.
Érdekel
Sajáttőke-szemezgetés: lekötött-tartalék-képzés kiemelt esetei
A saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, hiszen nem napi/havi gyakorisággal előkerülő könyvelési tételek. A saját tőkét jellemzően állandó tőkeelemként szoktuk meghatározni, melynek változó része az Adózott eredmény, illetve azon keresztül az Eredménytartalék, így viszonylag ritkán fordul elő, hogy az egyéb tőkeelemekkel kell foglalkozni. A szabályozás sajátosságai alapján a Lekötött tartalékkal kapcsolatos tételek azonban mégiscsak időről időre felbukkannak.
Érdekel
Átsorolások a készletek és a tárgyi eszközök között
A készletek és tárgyi eszközök megfelelő besorolása a beszerzési bizonylatok alapján, minden más háttér-információ nélkül sok esetben fejtörést okoznak. Nem is beszélve a mérlegkészítési időszakban esetlegesen előkerülő, leltáríveken megjelenő „megjegyzésekről”…
Érdekel
Faktorálás számviteli elszámolása
A faktorálás halasztott fizetésű számla vagy egyéb követelések fizetési esedékesség előtti „megvásárlása” és ezzel likviditás és egy sor más előnyös szolgáltatás nyújtása. A követelés „megvásárlója” a faktor.
Érdekel
Bekerülés érték meghatározása
A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.
Érdekel
Osztalék és osztalékelőleg számvitele
Mindig örökzöld téma az osztalék és osztalékelőleg elszámolása, különösen az egyébként jól prosperáló vállalkozásoknál, ahol az merül fel kérdésként, hogy a megtermelt eredményt mikor, milyen ütemben lehet optimálisan kivonni a vállalkozásból.
Érdekel
Elkésett számlák, nem számlázott szállítások
Az online adatszolgáltatás világában talán az már kevesebbszer fordul elő, hogy egy-egy bejövő számla elkallódik, az ügyvezető/ügyfél csak hetekkel, hónapokkal később találja meg és adja le könyvelésre. Az viszont továbbra is gyakori, hogy a tényleges teljesítéshez képest nem vagy csak késve állítanak ki számlát.
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel