Cikkek tőle: Dr. Kardos Barbara
Faktorálás számviteli elszámolása
A faktorálás halasztott fizetésű számla vagy egyéb követelések fizetési esedékesség előtti „megvásárlása” és ezzel likviditás és egy sor más előnyös szolgáltatás nyújtása. A követelés „megvásárlója” a faktor.
Érdekel
Bekerülés érték meghatározása
A bekerülési érték meghatározása örökzöld téma, mindig van valami apróság, amit egy különlegesebb eszköz kapcsán az ember „újra tanul” a Számviteli törvényt fellapozva. Cikkemben ezekre az „apróságokra” hívom fel a figyelmet, hogy szem előtt tartsuk ezeket is.
Érdekel
Osztalék és osztalékelőleg számvitele
Mindig örökzöld téma az osztalék és osztalékelőleg elszámolása, különösen az egyébként jól prosperáló vállalkozásoknál, ahol az merül fel kérdésként, hogy a megtermelt eredményt mikor, milyen ütemben lehet optimálisan kivonni a vállalkozásból.
Érdekel
Elkésett számlák, nem számlázott szállítások
Az online adatszolgáltatás világában talán az már kevesebbszer fordul elő, hogy egy-egy bejövő számla elkallódik, az ügyvezető/ügyfél csak hetekkel, hónapokkal később találja meg és adja le könyvelésre. Az viszont továbbra is gyakori, hogy a tényleges teljesítéshez képest nem vagy csak késve állítanak ki számlát.
Érdekel
Elhatárolás vs. követelés/kötelezettség
Sose fog a téma nyugvópontra jutni, különösen nem az évzárások kapcsán. Természetesen azokról a tételekről van szó, amikor a fordulónapot megelőző időszakot terhelő, de a fordulónap után kiszámlázott tételek (és fordítva) vannak. Vajon mi ezeknek a helyes számviteli elszámolása? Cikkemben összegyűjtöm az általam ismert gyakorlatokat és ismertetem, hogy mi lenne a Számviteli törvény szerinti helyes megoldás.
Érdekel
Nem megfelelő összegű saját tőke kezelése
A saját tőkével a mérlegfőcsoportnak jellemzően két okból lehet nem elegendő összege, vagy akár negatív előjele. Elképzelhető, hogy van jegyzett, de még be nem fizetett tőke, illetve lehet felhalmozott veszteség az eredménytartalékban. Nem csak a ténylegesen negatív előjelű sajáttőke-összeg jelent problémát, hanem az is, ha a saját tőke az adott társasági formára előírt jegyzett tőkeminimumot nem éri el (kft. és rt. esetében).
Érdekel
Céltartalékok a vállalkozások gyakorlatában
Az egyszerűsített éves beszámolót készítő könyvelőktől gyakran hallom, hogy a céltartalékokkal neki ugyan nem kell foglalkozni a beszámolókészítés folyamatában, hiszen az csak a „nagyok” problémája. Cikkemben ezt a tévhitet kívánom eloszlatni.
Érdekel
Részesedések kezelése a tulajdonosnál
A cég többféle befektetési forma közül választhat. A befektetési döntések sokszor csak utólag, a létesítő okiratok, társasági szerződések, banki utalások alapján válnak ismertté a könyvelő számára. Ha a társaság rendelkezik részesedéssel, szükséges a beszámolókészítés során ellenőrizni a meglévő részesedések értékelését és feltárni, hogy történt-e változás azok állományában, illetve a tulajdonviszonyokban.
Érdekel
Követelések év végi értékelése
Évzáráshoz örökzöld téma a követelések év végi értékelése. A könyvvizsgálók az óvatosság jegyében, a cégvezetők meg az eredmény védelme érdekében érvelnek, amikor ez a téma kerül napirendre. Vajon ki győz?
Érdekel
Devizás tételek elszámolása és értékelése
A devizás tételek elszámolásával jellemzően napi szinten találkozunk és tudatosan, körültekintően, vagy kevésbé tudatosan és körültekintően kezeljük azokat. Amellett, hogy az oktatásban a Számviteli törvény előírásainak elmélyítésére készítünk példákat, a valóság komplexebb és kevésbé egyértelmű. A példáinkban pl. egy adott napon egy adott árfolyam van, a mai valóságban viszont napközben folyamatos árfolyamjegyzés van pl. a pénzintézeteknél, és elképzelhető, hogy a reggel és délután a forintszámlára beérkező azonos euróösszeg eltérő forintösszegben fog megjelenni a bankszámlán. Cikkemben a szabályokat ismertetem és az alkalmazási lehetőségeket tárom fel.
Érdekel