Szakmai cikkek
Nyereményjáték adózása
Vigyük végig azt az esetet, hogy ha egy cég nyereményjátékot szervez, olyan módon, hogy a cég honlapját meglátogató és regisztráló személyek között tárgynyereményt, pénznyereményt, utalványt, ajándék utazást sorsol ki. A nyereményekhez tapadó mindennemű adókötelezettség (szja, szocho, áfa, tao) felmerülhet.
ÉrdekelA webáruház működtetése
A webáruház működtetése már egyáltalán nem kuriózum, ugyanakkor a webáruházat könyvelő szakember számára áfában továbbra is kihívás. Ez a cikk kimondottan annak a könyvelőnek szól, akinek először kerül az ügyfélkörébe webáruházas vállalkozó. Mire kell odafigyelni, milyen tudást kell elsajátítani, egyáltalán, arányban van-e a webáruházzal járó feladat a díjazással?
ÉrdekelTöbbgyerekes anyák kedvezménye
A 4 vagy többgyerekes anyák már évek óta, a 3 gyerekesek pedig októbertől kaptak adómentességet. 2026-tól elkezdődik a 2 gyerekes anyák bevonása is a rendszerbe. Az igazi kérdés pedig az, hogy mit jelent valójában az „adómentesség”.
ÉrdekelÁtalányadózás számokban 2026-ra
Most már, hogy ismertek a 2026. évi minimálbér és garantált bérminimum számai, ki tudjuk számolni, mivel kalkulálhat egy átalányadózó 2026-ra. Lehet, hogy ez a cikk lesz, amit ki fogsz nyomtatni, és kiteszed magad elé, hogy puskázhass egész évben?
ÉrdekelHáziorvosok a helyi adózásban
A helyi iparűzési adóban nem sok kedvezményt találhatunk, így amely vállalkozói réteg kiemeltté válik, azt mindig külön gonddal figyeljük. Így van ez a háziorvosoknak járó adómentes kerettel is.
ÉrdekelVásárlásösztönzés engedményekkel, azok számviteli elszámolása
A vállalkozások marketing/sales gyakorlatában gyakori megoldás a különböző, vásárlást ösztönző akciók alkalmazása. A számviteli szakemberek jó esetben még a tervezés folyamatában, kevésbé jó esetben csak az akció bevezetése után értesülnek a reklámszakemberek által kitalált megoldásokkal. A vásárlásösztönzés tipikus formája a rabat, vagy a mennyiségi engedmény, vagy a nagyvevői visszatérítés.
ÉrdekelEgyszerűsített éves beszámolóról
Tapasztalataink szerint a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás döntő része az egyszerűsített éves beszámolót választja, amennyiben annak törvényi feltételei fennállnak. Ennek leginkább az oka, hogy a Számviteli törvény lehetővé teszi a kiegészítő melléklet tekintetében – az éves beszámolóhoz képest – a szűkebb tartalmú információk bemutatását (például cash flow-kimutatás elhagyásával). Az alábbi cikkünkben összefoglaljuk az egyszerűsített éves beszámoló választhatóságára, tartalmára és a kiegészítő mellékletére vonatkozó főbb sajátosságokat.
ÉrdekelKérdés-válasz – 2025. december/1.
Van egy használt személygépkocsink, amit el akarunk adni. Kérdés, hogy milyen számlát állítok ki, ha...
ÉrdekelKérdés-válasz – 2025. december/2.
Egy sporttevékenységet folytató egyesületben a fociklub adminisztrációs, számviteli feladatait havi 30 000 Ft-ért ellátó magánszemély a megbízási díjára választhatja-e az ekhót?
ÉrdekelSzámviteli és könyvelési feladatok az átalakulásokhoz, egyesülésekhez és szétválásokhoz kapcsolódóan – 4. rész
Cikksorozatunk első részében bemutattuk a cégformaváltással és az egyesülésekkel kapcsolatos számviteli elszámolásokat, a második cikkben pedig a szétválásokhoz kapcsolódó könyvelési feladatokat ismertettük. A 3. részben az átalakulási folyamatokban részt vevő tulajdonos társaságok könyvelési tételeit foglaljuk össze. Jelen cikkünkben feladatokat mutatunk be arra, hogy mit kell könyvelni az átalakuló, egyesülő és szétváló társaságok tulajdonosainál.
ÉrdekelA munkaidőkeret főbb szabályai
Az alábbiakban a munkaidőkeret alkalmazhatóságának főbb kérdéseit, szabályait tekintjük át figyelemmel az érintett jogviszonyára, a beosztás közlésének, a munkaidőkeret időtartamára, mi minősül rendkívüli munkaidőnek, mikor és milyen pótlékot kell fizetni – a teljesség igénye nélkül –, mellyel igyekszünk segítséget nyújtani a munkavállalók, illetve a foglalkoztatók részére a felmerülő kérdésekre.
ÉrdekelSajáttőke-szemezgetés: lekötött-tartalék-képzés kiemelt esetei
A saját tőkével kapcsolatos gazdasági események jellemzően nem tartoznak a rutinesemények közé, hiszen nem napi/havi gyakorisággal előkerülő könyvelési tételek. A saját tőkét jellemzően állandó tőkeelemként szoktuk meghatározni, melynek változó része az Adózott eredmény, illetve azon keresztül az Eredménytartalék, így viszonylag ritkán fordul elő, hogy az egyéb tőkeelemekkel kell foglalkozni. A szabályozás sajátosságai alapján a Lekötött tartalékkal kapcsolatos tételek azonban mégiscsak időről időre felbukkannak.
Érdekel